TAVASZVÁRÓ FOSZLÓS

"MINDEN ÉVSZAKNAK MEGVAN A MAGA SZÉPSÉGE." - TARTJÁK. BEVALLOM, SERDÜLŐ KOROMBAN NEM IGAZÁN ÉRTETTEM, UGYAN MILYEN SZÉPSÉGET LEHET FELFEDEZNI A BORÚS, ESŐS, ŐSZI NAPOKBAN, VAGY ÉPPEN A ZORD, HIDEG, SÖTÉT, TÉLI IDŐBEN. ÉRETTEBB FEJJEL AZTÁN EGYSZER CSAK MEGVÁLTOZOTT VALAMI ÉS ELKEZDTEM MEGLÁTNI MAGAM KÖRÜL A TERMÉSZET APRÓ CSODÁIT, MINDAZT, AMI MELLETT OLY SOK ÉVEN ÁT AZIDÁIG ÉSZREVÉTELNÜL ELMENTEM.

Ma már tudom. Nincs is jobb, mint néhanapján a nyári zivatarban bőrig ázni; elmélázva gyönyörködni a millió színben pompázó, hervadó őszi levelekben; hóangyalt rajzolni a frissen hullott, szűz hóba; vagy épp a természet ébredését kémlelve megcsillani látni a zsenge fűszálakon lassan végiggördülő, üde harmatcseppekben az első tavaszi napsugarat.

Egy különösen hosszúra nyúlt, rideg, fagyos télet hagytunk most magunk mögött. A búskomor, sötét hónapok alatt azonban egy pillanatra sem szüntünk meg álmodozni az arcunkat simogató első igazi napsugárról, az új életre kelt, lassacskán ébredező természet gyönyörű csodáiról - a rügyező fákról, bimbódzó virágokról és a harsányan csicsergő madarakról.

Talán kevesen tudják, hogy Húsvét - mindamellett, hogy a kereszténység legnagyobb ünnepe - egyúttal a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének hirnöke is. Húsvét tulajdonképpen Jézus-Krisztus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos "nagyböjt" végét jelzi. A húshagyó időszak után ezen a napon szabad először húst enni, magunkhoz "HÚSt VÉTelezni." A Biblia szerint miután Jézust pénteken keresztre feszítették, harmadnapon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával ugyan nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, azonban megváltotta minden ember bűnét és győzelmet aratott a halál felett.

Az ételszentelés hagyománya Húsvétvasárnaphoz kötődik, amikor is a népszokás szerint  a hívők a délelőtti misére letakart kosarakkal indultak, hogy a véka alján rejlő bárányhúst, kalácsot, tojást, sonkát, bort megszenteljék. A tojás az újjászületést, a húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor pedig vérét jelképezte. A főtt tojás ugyanakkor a családi összetartozást is jelképezi. A húsvéti főtt tojást a néphagyomány szerint a családtagoknak közösen kellett elfogyasztani, hogyha bármelyikük eltévedne az életben, visszagondolva arra, hogy a húsvéti fogásokat kivel fogyasztotta el, mindig hazataláljon.

A húsvéti locsolás eredete egyrészt a keresztelésre, másrészt pedig arra a legendára utal, miszerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a sírt őrző katonák vízzel öntötték le, hogy elhallgattassák őket. Régen úgy tartották, hogy a víznek tisztító, termékenységvarázsló ereje van, ezért Húsvéthétfő hajnalán a legények rendszerint csapatosan indultak el a lányos házakhoz locsolkodni, jellemzően zeneszóval kísérve. A locsolás szokása ugyan mindmáig fennmaradt, a vízzel való locsolást mára azonban a húsvéti köszöntő verseket követően felváltotta a kellemes, harmonikus illatú kölnikkel való "öntözés", melynek elmaradhatatlan jutalmaként a legények a leányok saját keze által készített hímes vagy piros tojást kapnak.

A hagyományos húsvéti asztalra nálunk a sonka, tojás, bor mellett rendszerint mennyei, házi készítésű, foszlós kalács is kerül, amely az előbbiekkel együtt (némi fokhagymával és tormával kiegészítve ) egy igazán fenséges, kulináris ízélményt eredményez.

Kedvcsinálóként megosztok veletek egy gyors, egészséges és játszi könnyedséggel elkészíthető kalácsreceptet, amelyet így az Ünnep előtt még épp el tudtok készíteni.

Hozzávalók a tésztához:
140 ml 1,5%-os tej
10 g élesztő
30 g olvasztott vaj
40 g nyírfa porcukor
250 g finomliszt
1 db tojássárgája
10 g vaníliás cukor
5 g holland kakaópor
5 g mazsola
csipet só

Hozzávalók a kenéshez:
1 tojás

Hozzávalók a szóráshoz:
szeletelt mandula

1. Melegítsük langyosra a tejet és keverjük el benne az élesztőt illetve a  porcukrot, majd helyezzük félre 10 perce. Amíg az élesztő felfut, összedolgozzuk a tésztát.

2. A lisztet, olvasztott vajat, vaníliás cukrot, tojássárgáját és a felfutott élesztőt egy tálban összekeverjük egy csipet sóval és tésztát dagasztunk belőle. Ha szép simára eldolgoztuk, két részre osztjuk és az egyik részbe belegyúrjuk a kakaóport, a másikba pedig a mazsolát.

3. Egy-egy kiolajozott edényben mindkét tésztát duplájára kelesztjük nagyjából 30 perc alatt. Ha a tészták megkeltek, kb. 65 cm hosszú rudat sodrunk belőlük és megfonjuk a kalácsot, majd a végeket összecsípjük és aláhajtjuk.

4. Megkenjük egy egész felvert tojással és további 30 percre félretesszük pihenni. Másodszor is megkenjük, majd mandulával megszórjuk.

5. Előmelegített sütőben 170-180 C-on kb. 30 perc alatt megsütjük.

A régi néphagyomány szerint a húsvéti kalács morzsáját vagy a tyúkoknak adták, hogy sok azok tojást tojjanak, vagy megőrizték, s meghintették vele a gabonaföldeket, hogy a verebek ne tegyenek kárt a termésben, de az is előfordult, hogy tűzbe vetették, hogy a szentelt ételből a túlvilágiak is jóllakhassanak.

Ádott, Békés Húsvéti Ünnepeket kívánok Mindannyiótoknak! 
Brigitte  

Köszönöm, hogy benéztél hozzám! Amennyiben szívesen olvasnád írásaimat a jövőben is, iratkozz fel a blogomra, hogy azonnal értesülj az új bejegyzésekről. Instagram és Facebook oldalamon pedig további képek közül szemezgethetsz, gyere, nézz be hozzám, várlak szeretettel! Ha pedig írnál nekem, esetleg együttműködési ötleted támadt, az info@brigitte.hu email címre várom leveled.